Andrea Mabellini: „Jól kezdtük a napot, de a Kislőtéren az egyik ugratóról túl keményen értünk földet. Az autónak nem lett baja, de minket eléggé megütött a landolás, én tudtam tartani magam a kormánnyal, de a navigátorom, Virginia alaposan megütötte magát. Fájdalmai vannak, de eszébe se jutna feladni a versenyt, amikor kérdeztem, azt válaszolta, hogy vezetünk, úgyhogy harcolunk a végéig. Valódi hős. Amúgy a kocsiban jó az érzés, eltaláltuk a beállításokat, mindent meg tudunk valósítani, amit kigondolunk.
Roohe Korhonen: „A szakaszok stílusa teljesen különbözik egymástól, de azoktól is, amelyeken eddig versenyeztem – egy kicsit olyan, mintha a Szafari-ralin lennénk. Az autó rendben van, jó ritmusban közlekedünk, remélem, így is marad.”
Jon Armstrong: „Jó ritmusban, jó tempóval közlekedünk, igaz, a Kislőtéren lefordult a felniről az egyik gumink, de szerencsére nem veszítettünk miatta sok időt. A második kör sokkal keményebb lesz a kövek miatt, de próbálunk nem hibázni. Összességében nagyon élvezem a szakaszokat, sokat csúszunk keresztbe, ami nagyon tetszik.”
Simone Tempestini: „Az első gyorsaságinak volt egy része, ahol sokat veszítettünk, nem tudom pontosan, hogy miért. A másodikon jobban koncentráltunk, és egy kicsit gyorsabbak is voltunk, ugyanakkor tisztában vagyok vele, hogy hol veszítettünk időt. Nagy kihívás ezeken a pályákon versenyezni, de tudom, hol tudunk gyorsulni.”
Miko Marczyk: „Az első szakasz jó volt, bár csúszott, valahogy nekünk sikerült megtalálni a tapadást. A Kislőtér tavaly jól ment, de most veszítettünk némi időt. A második körben próbálunk egy kicsit közelebb kerülni az éllovasokhoz, bár muszáj valamennyire óvatosnak lenni, mert itt nagyon könnyű defektet kapni.”
Mads Ostberg: Valami aggasztóan zörög a kocsi hátuljában, és nem mertem leállítani az átcsoportosítónál, mert féltem, hogy nem indul újra. Nem tudjuk mi a baj, próbáljuk megtalálni a probléma forrását és a szervizben megjavítani az autót. Ami a versenyt illeti, a délelőtt nem alakult olyan jól, mint gondoltam, több időt veszítettünk, mint szoktunk, de majd délután próbáljuk egy kicsit jobban nyomni a gázt. A szakaszok ismerősek abból az időszakból, amikor a magyar bajnokságban versenyeztem, próbálom felhasználni az akkor szerzett tapasztalatot.
Jos Verstappen: „Jó érzés, hogy ennyien emlékeznek rám itt Magyarországon, bár nem vagyok nagyon büszke az F1-es pályafutásomra, viszont hasznos a tapasztalat, amit szereztem, és hogy most ennek köszönhetően segíteni tudom a fiamat. Ami a ralit illeti, nem vagyok különösebben boldog az eredménnyel, de az első murvás versenyünk, próbálgatom a különböző vezetési stílusokat. Nagyon jó újra itt lenni az autósportban. Nagyon sokat tanulunk ezeken a szakaszokon, nézem a többieket, hogy vezetnek, és teljesen máshogy, mint én – próbálom utánozni őket, de nem megy egyik pillanatról a másikra. Az egyik kanyarban megforogtunk, az történt, hogy gyorsabban értünk a kanyarhoz, mint gondoltam, de javítottunk az itineren.”
Herczig Norbert: „Nagyon jól érezzük magunkat a szakaszokon, óriási élmény látni a magyar szurkolókat és a magyar zászlókat, megmondom őszintén, volt, hogy el is érzékenyültem emiatt, nyilván ez a korral jár. Szerencsére a kor a tempónkon nem látszik, jól alakultak a délelőtti gyorsaságik, egyetlen kis hibánk volt: Várpalotán lesodródtunk a dombról a fák közé, de az sem volt drámai. Délután támadunk!”
László Martin: „Az utolsó szakaszon nagy tempónál megforogtunk, és veszítettünk körülbelül nyolc-tíz másodpercet, aminek nem örültem annyira, mert az első két szakasz elég jól sikerült. A Kislőtéren egész nap mennék, ha lehetne, mert annyira tetszik, és jól is alakult számunkra. Hogy mi a tervem délutánra? Ugyanaz, mint délelőtt, csak hiba nélkül.”
Német Gábor: „Alapvetően rendben volt az első kör: Hegyesd jól sikerült annak ellenére, hogy sokat csúszkáltunk, és az autó beállítása nem volt teljesen komfortos számomra. A Kislőtéren pont emiatt nehéz volt a nyomban tartani kocsit, ráadásul a szakasz közepén azt hittem, hogy defektet kaptunk, úgyhogy kicsit lelassítottam, de azután szerencsére kiderült, hogy nincs baj. Várpalotát próbáltuk ésszel lehozni – ez sikerült is.”
Hadik András: „Mindig csak ezek a defektek! Már a tegnapi kvalifikáción is kaptunk egy lassú defektet, és ma a Kislőtéren is, körülbelül a szakasz háromnegyedénél. Gondolkodtam, hogy megálljunk-e kicserélni, de végül úgy döntöttem, hogy nem, és ez volt a jó megoldás. Ami a másik két szakaszt illeti, a reggeli nagyon csúszott, de persze a rajtpozíciónk sem ideális, úgyhogy ez is lehetett az ok, Várpalotán azonban minden rendben volt, állítottam az autón, úgyhogy remekül működött.”
Bertalan Márton: „Az érzés jó volt, de nincs sok kilométerünk ezzel az autóval – az első kör volt az igazi teszt számunkra. Hihetetlen, mire képes az autó. Sokat fogunk tanulni ezen a versenyen, máris sokat tanultunk, próbáljuk befejezni.”
Fotó: MGR Images