Mikko Heikkilä: „Mindenem tiszta por, és szerintem ez csak rosszabb lesz a második körre. A hosszú gyorsaságin valahol sár is volt, ami csak azért jelentett gondot, mert az autómon nem működött az ablakmosó, úgyhogy gyakorlatilag alig láttam valamit. Ezt leszámítva nagyon élveztem a délelőttöt, tetszenek a szakaszok, jól éreztem magam rajtuk.”
Martins Sesks: „Meleg és poros szakaszokon vagyunk túl, nem azt mondom, hogy tökéletes volt a délelőtt, de egyre jobb érzés vezetni az autót. Gyönyörű szakaszok ezek, az utcai autóval sokkal nehezebbnek tűntek, mint amilyenek valójában, hiszen ezek Rally2-es autók, amelyek nagyon sok mindent kibírnak. A második körre már szafarisabb lesz a hangulat.”
Simone Tempestini: „A verseny egyáltalán nem könnyű, nekem mégis tetszik, mert a pályák olyanok, mint otthon, Romániában. Új nekem az autó és a gumikat sem ismerem, úgyhogy van még mit tanulni, nem mindig tudom, hogy mire számíthatok.”
Hayden Paddon: „Nem volt jó a rajthelyünk, nagyobb sziklák voltak, takarítottunk, a második kör biztos jobb lesz, ehhez képest nem vesztettünk olyan sok időt, egész jó helyen állunk. Maguk a pályák szerintem nem nehezek: egyenes, kanyar, egyenes kanyar, de a kövekre nagyon kell figyelni, nehogy baj legyen. Szerintem az a nagy feladat, hogy maradjon gumink vasárnap délutánra is.”
Miko Marczyk: „Egy kicsit olyan ez a verseny, mint a Szafari-rali – nagyon sok kihívást rejt magában a porral, a visszafordítókkal, a kövekkel az íveken. Megesik, hogy beérsz a célba, és nem tudod megítélni, hogy gyors voltál, vagy kaptál egy percet az élmezőnytől. Annak örülök, hogy nagyon közel vagyunk a mezőny elejéhez.”
Mathieu Franceschi: „A mai nyitó szakasz nagyon jól sikerült, mi voltunk a leggyorsabbak. Éppen ezért a második szakaszon megpróbáltam még jobban nyomni, túl gyorsan érkeztem az egyik kanyarba, ezért az egyik jobbosban túlcsúsztam, nekicsúsztam a partoldalnak, és defektet kaptam, ami egy percembe került. Ez benne van a pakliban, nyomjuk a gázt a második körben is.”
Erik Cais: „Ez a tempó még nem az, amit szeretnénk, vannak hibák az itinerben, ami miatt veszítettünk némi időt, amikor ahelyett, hogy álltam volna a gázon, hamarabb fékeztem egy-egy kanyarban. Ez azonban nem zavarhat meg minket, muszáj higgadtnak maradni annak érdekében, hogy be tudjuk fejezni ezt a versenyt. A szakaszok tetszenek, a hosszú a kedvencem, mert jobban szeretem a szűk utakat a nyílt terepnél.”
Csomós Miklós: „Nehéz körön vagyunk túl, de mivel hosszú ez a verseny, nem akartunk semmit sem kockáztatni. Így is akadtak kalandok egy-két nagyobb ugratónál, és sokat mentünk keresztbe is, de kezdünk belerázódni a murvás ritmusba. A hatodik helyen állunk, ami egyáltalán nem rossz, lehet innen még bőven előrébb kerülni.”
Ranga Péter: „Összességében jól sikerült az első kör, az ORB mezőnyében jól állunk, és ez volt a cél. A gumijaink meglepően gyorsan fogynak a nagy melegben, úgy érzem, sarkallatos pontja lesz ennek a versenynek, hogy miként tudunk a 16 abronccsal sáfárkodni. Egy kaland kivételével minden rendben volt: 140 km/órás sebességnél ugrattunk egy hatalmasat, az autó orrára estünk, félő volt, hogy átfordulunk. Szerencsére nem így történt, és ezen kívül mindent kontroll alatt tartottunk. A második körnek teljesen új gumikkal vágunk neki.”
László Martin: „Nem túl jól sikerült az első kör, nem volt jó érzés takarítani az utat. Különösen a hosszú egyenesekben éreztem, hogy nem megy emiatt az autó, ráadásul kaptunk egy lassú defektet is.”
Turán Frigyes: „Nem állunk jól. Folyamatosan takarítjuk az utat, ami miatt kilométerenként két másodpercet kapunk. Sok kanyarnál van olyan érzésem, hogy túlságosan lassan megyünk be, a végén meg hálát adok az égnek, hogy nem mentünk gyorsabban, mert még így is rizikós. A hosszú szakaszok jó tempót diktáltunk, de kaptunk egy defektet, úgyhogy eléggé el vagyok kenődve, de majd a csapat rendbe szed a szervizben.”
Klausz Kristóf: „A rajthely nem a legjobb, folyamatosan takarítjuk az utat, ugyanakkor a második kört meg kell nyomni annak érdekében, hogy holnap ne legyünk ugyanebben a helyzetben. Van egy-két alattomos bukkanó a hosszú szakaszon, azokra figyelni kell, meg a nagy kövekre, de azok mindig is voltak.”
Bútor Róbert: „Kezdünk belejönni, de ez a Hegyesd nem kellett volna az elején. Túlságosan gyors az ízlésemnek, tartok is tőle, úgyhogy nem esett jól azzal kezdeni, de a másik kettőt nagyon élveztem. A huszonnyolc kilométeres pálya férfias kihívás, bár nagyon tetszett, úgy éreztem, sose lesz vége… Még tudunk gyorsulni, de a mezőny elejétől azért messze vagyunk.”