Ezt mondták a második kör után…

2019-11-09 19:57

Alexey Lukyanuk: „Nem vagyok túl boldog. Chris (Ingram) túl gyors, a magyarok nem elég gyorsak, hogy megelőzzék, Mares meg nem tudom mit csinál, talán rágózik egész nap, jelen állás szerint így nincs esélyem a bajnoki címre. Mindenesetre próbálom tartani a vezető helyemet, mert bár úgy alakult az év, hogy ha nyerek, sem biztos, hogy bajnok leszek, azért igyekezni fogok. Ezeken a pályákon még szárazon is minden kanyar rizikós, úgyhogy nem tudom, mi lesz, ha esik. Remélem, gondmentes napom lesz.”

 

Chris Ingram: „Elképesztő nap volt, a két defekt ellenére nagyon boldog vagyok – ha őszinte akarok lenni, nem tudom, hogy hol kaptuk őket. Nem kockáztatok, nem kell nyernem az Európa-bajnoki címhez, Alexeynek (Lukyanuk) viszont igen, úgyhogy kontroll alatt tarthatom a versenyt. Nagyon tetszik egyébként az egész, elképesztő, hogy mennyi ember van a pályák szélén, s engem az sem zavar majd, ha holnap esik az eső, mert én hozzászoktam ezekhez a körülményekhez.”

 

Turán Frigyes: „Jól taktikáztunk, okosan felépített nap végén vagyunk itt. Nagyon élveztük az egész napot, talán azért is, mert szeretjük a nehéz körülményeket. Már igazán rám férne a siker, úgyhogy szeretném megtartani a pozíciómat, a magyar értékelésben vezetünk, az Európa-bajnokiban harmadikok vagyunk, nem is reménykedtem ilyen helyezésben. S hogy mi lesz ha holnap esik? Feltesszük az esőgumit…”

 

Velenczei Ádám: „Nagyon rosszul indult számunkra a verseny, mert az első gyorsaságin rögtön kaptunk egy defektet, de szerencsére utána rendeztük a sorainkat, és attól kezdve már minden rendben volt. Nagyon nehéz volt a sáros pályákon autózni, de igyekeztünk, és a körülményekhez képest nagyon jól állunk: másodikok vagyunk a magyar értékelésben és hatodikok az Európa-bajnokiban. Persze, nagyon hosszú még ez a verseny, éjszakára mondja az esőt, ráadásul holnap következik a legnehezebb gyorsasági szakasz, a telkibányai. Nekünk elsősorban a magyar vetélytársakra kell figyelni, hiszen a bajnokságban lehetünk még másodikok is, de negyedikek is, úgyhogy fegyelmezetten autózunk majd.”

 

Herczig Norbert: „A huszonhárom év alatt nem történt velem olyasmi, mint ma: egy nap alatt három defektet kaptunk – ráadásul miközben általában szoktam tudni, hogy hol kapom ezeket, most elképzelésem sincs róla… Kicsit úgy érzem magam, mint az ökölvívó, aki harcol, kap egy pofont, padlóra kerül, feláll, megint kap egy pofont, megint padlóra kerül, feláll, majd jön a megváltó gong, esetünkben a nap vége. De most egy kicsit megpihenünk, felállunk és megyünk tovább. Hazai pályán ugyanis kutya kötelességünk ezt tenni.”